A passzívház eredetileg egy német minősítési rendszernek megfelelő épület, mely a definíciója szerint:
“olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet fenntartása (ISO 7730) megoldható kizárólag a levegő frissen tartásához (DIN 1946) megmozgatott légtömeg utánfűtésével vagy utánhűtésével, további levegő visszaforgatása nélkül.”
Ez azt jelenti, hogy hagyományos fűtési rendszert nem igényelnek, a csekély hőmennyiség gyakorlatilag a ház berendezései, a házban tartózkodó személyek által van biztosítva.
Az első passzívházak az 1990-es években épültek Németországban, majd a skandináv országokban és jellemzően Nyugat-Európában építették őket. Felhasználói oldalról az alacsony üzemeltetési költségek, a közösségi szempontból pedig az elérhető alacsonyabb széndioxid-kibocsátás mint vonzó szempontok jelennek meg a passzívházak kapcsán.
Az első hivatalosan is passzívházat egy évtizede adták át Magyarországon, s bizony nem könnyű megfelelni a Passivhaus Institut minősítési rendszerének, vagyis annak, hogy épületet passzívházként ismerjenek el.
Ugyanakkor az energiahatékonyság csupán egy a fontos tényezők közül, melyeket az újonnan épülő házak tulajdonosai igényelnek, s a látványosság, az izgalmas formavilág nem mindig egyezik meg az energiatudatosság kívánalmaival. A zöld irányvonal mégis napainkra elsődleges szemponttá vált: az energiafüggőség leküzdése, valamint a fenntartható fejlődés egyaránt az energiatudatosság irányába billentették át az építtetői igényt.
A passzívházak építtetése során igen fontos szempont a tájolás, valamint a nyári hővédelem biztosítása, s az, hogy hőhídmentes épületeket tervezzenek. Mindemellett a legkorszerűbb építőanyagok és nyílászárók használata megkövetelt annak érdekében, hogy a fűtési igényt a legalacsonyabbra lehessen csökkenteni; hiszen a passzívházak energiafogyasztási határértékei igen szigorúak:
- Az épület éves fűtési energiaigénye nem haladja meg a 15 kWh/(m2év) értéket,
- Átlátszatlan felületek U értéke 0,15 W/(m2K) alatt legyen,
- Ablakok, és más átlátszó felületek U értéke 0,8 W/(m2K) alatt legyen,
- A nyugat, kelet irányú, valamint a vízszinteshez 75 fok alatt hajló átlátszó felület a mögöttük lévő hasznos felület 15%-ánál nem lehet nagyobb, vagy 75% csökkentő tényezőjű napvédelemmel kell ellátni, déli felületeknél a határ a hasznos felület 25%-a.
- A frisslevegő hőmérséklete a belépésnél 17 °C felett legyen,
- Minden helyiségben legalább egy nyitható ablak kell (nyári éjszakai szellőzésre),
- Az összes primerenergia fajlagos igénye nem nagyobb mint 120 kWh/(m2/év)
- Az épület légtömörsége legfeljebb n(50)<0,6 1/h.
- A fűtési energiaigényt és az összes primerenergia-igényt PHPP-számítással, a légtömörségi értéket pedig méréssel (Blowerdoor-teszt) kell igazolni.
Mindezeknek köszönhetően a passzívházakon jellemzően nincs kémény, s nincsen gáz bekötés, s jellemzően fontos szerep jut a napenergiának. A passzívházak építési költsége a magas technológiai kritiériumok ellenére sem lényegesen magasabb, mint a hagyományos házaké!